Évszázados karácsonyi szokások nyomában

A szeretet ünnepe – méltán nevezik így a karácsonyt, hiszen ilyenkor végre együtt a család, egy kicsit úgy, mint hajdan Betlehemben. Színes égők, szalagok, fényes gömbök és csillagszórók: a karácsony szimbólumai. De mit jelenthettek régen?

images

Ma már szinte természetes, hogy a családok karácsonykor fenyőfát díszítenek. Pedig az első karácsonyfát csupán a XVII. században állították Elzász vidékén. Sokáig csak a német területeken terjedt az új hagyomány, aztán 1820 körül hazánkban is megjelent a karácsonyfa. A karácsonyi ünnep keletről származik, ahol már a II században megünnepelték az emberi alakban megjelenő Istent. Ez a nap azonban január 6-ra esett. Az ünnepet hamarosan Róma is átvette.

vn120201

Más a karácsony vidéken és más a nagyvárosokban

Később, amikor Jézus születésének ténye az egyház révén elterjedt, külön ünnepet kapott a csodálatos születésnap, december 25-én. Az emberek ebben az örömnapban a Kisjézus születését, a szegény, jászolban fekvő kisgyermek világra jöttét ünnepelték. Ezt jelenítették meg a régi misztériumjátékok, és ez él még ma is néhol a betlehemezés szokásában. A pásztorok a csillag fénye után találnak rá a Kisjézusra. A Háromkirályok – akiket hol a három életkor, hol a három akkor ismert földrész képviselőinek tartottak – a földi világot, az angyalok pedig a túlvilágot hozzák a népi játékba, parasztemberek és lányok naiv megjelenítésében vagy lelkesen szavaló, bajuszos, subás kisfiúk verseiben.

1857_telapo_versek

A misztériumjáték a XVIII. századtól kezdve kiszorult a templomokból, de a karácsonyi színjáték és a templomban felállított díszes betlehemi jászol sok helyen megmaradt. Sőt, kiegészült az ünnepre való felkészülés mozzanataival. Ide tartozott az adventi templomba járás, de még a nagytakarítás, a disznóvágás és a bőrfejtés is. Ezt követte az ünnep középpontja: az éjféli mise és a karácsonyi istentisztelet, majd a sort lezáró ünneplés: a dúsan terített asztal és a vendégeskedés.

4

A városiak karácsonyi szokásaiban már jobban összemosódtak az egyes szakaszok, és eltolódtak a világi ünneplési formák irányába, főleg ott, ahol kimaradt a templomlátogatás, mint az ünnep központi, áhítatos mozzanata. A karácsonyfa a templom formáját és hangulatát viszi az otthonokba, a gyertyák és csillagszórók ragyogó fényességet árasztanak. A csengettyűk hangja úgy hívogat mindenkit a karácsonyfa alá, mint a harang a templomba.
Többféle magyarázatot is ismerünk a karácsonyfa díszeinek értelmezésére. A gömbök éppúgy jelenthetik az almát, mint a világmindenséget, azaz az égitestek és bolygók járását; a csillogó girlandok pedig a kígyót – hiszen ne felejtsük, december 24-én Ádám és Éva névnap van. A lépcsőzetesen elhelyezkedő gyertyák egyes értelmezések szerint az esztendő folyamán növekvő és csökkenő világosságot szimbolizálják. A csúcson lévő csillag egyszerre idézi a delelőjén lévő Nap és a betlehemi csillag ragyogását.

christmas-tree7

Karácsonykor a család életében a karácsonyfa a főszereplő. Szép és titkos szertartásnak tekinthetjük már magát a díszítést is, nem beszélve az ajándékok kitalálásáról, összegyűjtéséről és elkészítéséről, valamint az ilyenkor szokásos sütés-főzésről. Amikor végre megszólal a csengő, áhítatos pillanatokat teremt a várakozás, a gyerekek izgalma, az együttlét szépsége. Következhet a közös éneklés, a zenehallgatás, a bibliaolvasás, és az ajándékozás.

mikulas-012

Érdekes, hogy minden népnél van valaki, aki „hozza“ az ajándékokat, akit a gyerekek nagy izgalommal várnak már hetekkel az ünnepek előtt. A karácsonyi ajándékokat a szlávoknál Hóapótól, az olaszoknál Befana anyótól, a finneknél Joulupukkitól, néhol Santa Claustól, nálunk a Jézuskától kapják a gyerekek.
A képeslapküldés hagyománya Angliából származik
Az ajándékozás szimbolikus módja a képeslapküldés is. Az első karácsonyi lap valószínűleg 1843-ban készült. Ezer példányban nyomták és árulták Londonban. A jókívánságok küldése az áldás és a kimondott, illetve leírt szó erejébe vetett hiten alapszik, mely közel hozza az egymásra gondolókat.

1525701_673542125999961_834241595_n

A karácsony – így volt ez régen, és egyre inkább így van napjainkban is – egyúttal a jótékonykodás ünnepe is. Akinek van, az ünnep közeledtével szívesen ad annak, akinek nincs: legyen az meleg ruha, néhány jó falat, egyéb pénzbeli gondoskodás vagy éppen egy-két kedves szó. Te is tegyél így, már amennyire erődből kitelik.

 



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR