Fejezetek a szabadkai zsinagóga történetéből

1975-ben Vajdaság SzAT Tartományi Műemlévédelmi Intézete a szabadkai zsinagógát műemlékké nyilvánította. A tartományi és városi szakemberekből álló bizottság megállapította, hogy az északi irányba megdőlt kupola halaszthatatlan felújításra szorul, az épület sorsa függ tőle.

1976-ban elvégezték a legszükségesebb munkálatokat: a csatornákat kitisztították és megjavították, a cserepeket pótolták, betömték a kiskupolák és a tető lyukait, üvegezték az ajtókat és az ablakokat. Még ebben az évben vezették be az ipari áramot, mely a felújításnál szükséges elektromosságot fogja táplálni. 1977-ben az állagmegóváshoz szükséges ácsmunkákat végezték el, mellyel a központi kupola további deformálódását kívánták megállítani. 1978-ban elkészült a központi kupola helyreállításának tervdokumentációja, az épületen nem végeztek sem állagmegőrző, sem felújítási munkálatokat.

 

1979-ben jelent meg először az a terv, miszerint a zsinagóga épületét multifunkciós célokra kívánják majd hasznosítani. A szabadkai Zsidó Hitközség 1978. szeptember 24-én hozott döntést a zsinagóga épületének átruházásról. A Hitközség és Szabadka Község között 1979. szeptember 4-én jött létre az ajándékozási szerződés, mellyel a Hitközség „visszavonhatatlanul és örökérvényűen elajándékozza“ a zsinagógát. A szerződést Weitzcnfcld Imre hitközségi elnök és Vas Béla, Szabadka Község Képviselő-testületének az elnöke ratifikálta. A tető rekonstrukcióját sürgette, hogy újabb repedés keletkezett a kupolán és annak deformációja nem állt meg. 1980. áprilisában az épület a Művelődési Otthon kezelése alá került. Októberben megkezdődött a helyreállítási munkálatok első fázisa: egy hidraulikus emelő segítségével, a felállványozott kupolát eredeti magasságába emelték vissza.

 

1981. november végére befejeződött a restaurálási, rekonstruálási és újjáépítési munkálatok második szakasza. A második szakaszban ács-, bádogos, tetőfedő és kőműves munkálatok voltak előlátva a zsinagóga tetőrészén és a központi kupolán. Mivel az új fecskefarkú cserepek drágák voltak, kompromisszumos megoldásra volt szükség. Így a régi fecskefarkú cserepeket átfedték speciális krantol anyaggal, amellyel meghosszabbították a cserepek élettartalmát. Ezen szakasz befejeztével a zsinagóga védetté vált a meteorológiai hatásoktól. A tető befejezetlen részeit a következő szakasz megkezdéséig ideiglenesen befedték.

 

1983-ban az épület az Észak-bácskai Községközi Műemlékvédelmi Intézet kezelésébe került át. Az Intézet felügyelete alatt ács- és tetőfedő munkákat végeztek. Egy 1984-es munkaterv szerint a belső munkálatokat 1989-ben kezdik meg, addig a tetőzetet és a külső homlokzatokat állítják helyre.

 

1985-ben a Népszínház ideiglenes használatra megkapta a zsinagóga épületét. 1987-ben egy belső pályázatot írtak ki az épület majdani hasznosítására. 1988-ban elkészült a zsinagóga térakusztikai analízise. A Műemlékvédelmi Intézet megállapította, hogy a Népszínház társulata engedély nélkül végzett beavatkozási munkákat az épületben, melyek rontották a műemléki jelleget. Márciusban megkezdték a központi kupola helyreállítását. Decemberig a nyugati lépcsőházak alatt kialakították a mosdókat.

 

Folytatás a Kisvárosi történetek oldalán: link.

Részlet Negyela László Márk Újratervezés című könyvéből. A kiadvány az info@ zsinagoga.com e-mail címen illetve a 024/533-797-es telefonszámon rendelhető meg 400 dinár + postaköltség áron.



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR