Luca napja – December 13.

Szerte a világon különböző történetek, babonák és szokások fűzödnek a december 13-i dátumhoz.

A fényhozó Luca, példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták. Németországban kedvelt szent. Északon a Luca-menyasszonyt koszorúval és gyertyával 1780-ben említik először, a szokást újraélesztették Svédországban Nobel Alfréd halála évfordulójával összefüggésben. A hagyományápolók, Vajdaságban és a környező országokban, Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.

Alakját Itáliában és a skandináv népek körében mai napig igen nagy tisztelet övezi. Legnagyobb kultusza mégsem szülőhazájában Itáliában, hanem az északi Svédországban van. Állítólag viking hajósok – akik maguk is keresztények voltak – vitték el Skandináviába a fiatal  lány történetét. A vikingek Luciát fénnyel körülvett, ragyogó lénynek képzelték el, s mivel a téli napfordulót övező sötét napokon a fény számukra igencsak nagy értékkel bírt, ez a valószínű magyarázata annak, hogy a svédeknél a Luca-napi fényfesztivállal kezdődnek a karácsonyi ünnepségek.

Ám amíg az olaszoknál és a skandináv népek körében a gyógyító, ajándékozó Lúcia terjedt el, Közép-Európában – különösen nálunk és a szomszédos országokban – a negatív hasonmása, a sötét Luca, a boszorka alakja jelent meg a folklórban. Ezért van az, hogy térségünkön e napot nem az ünnepségek jellemezték, hanem a pogány szokásokból táplálkozó babonás hiedelmek, tilalmak, jóslások és praktikák.

A svéd Luca-napi ünneplés, a „fény ünnepe“ –  a régi  fényünnep folytatása. Lux latinul fényt jelent, így kerülhetett az ünnep éppen Luca napjára, a IV. századi mártírnő ünnepére.

St-Lucia sweeden

Lucanapi ünnepség Skandináviában

Skandináviában , hagyomány szerint ezen  a napon a  család legidősebb lány gyermeke elsőként kel fel, és „Sankta Lucia” jelmezébe öltözik: fehér ruhát ölt magára, derekára piros szalagot köt, a fejére pedig egy égő gyertyákkal díszített zöld koszorút erősít. Miközben tradicionális Luca napi dalokat énekel, a ház lakóit kávéval és süteményekkel ébresztgeti. Ezzel a rituáléval Szent Lucia legendájának tisztelegnek, aki az éhínség idején élelmet adott a rászorulóknak. A Luca-napi ünnepségek részeként minden nagyobb város megválasztja a maga Luca-menyasszonyát, s a legszebbiküket Stockholmban jelképesen megkoronázzák.

jb1281782655514R1345231704xl

Stockhlolm 2014 megkoronázott Luca menyasszony

 

Skandináviában az iskolákban a gyerekek is nagyban készülnek a Luca napi ünnepségre. Az iskolákban már az alsótagozatosok a tanitónénivel Lucanapi kalácsot készítenek és pontban délben büszkén  várják a szülőket Lucanapi dallal, sütivel és kávéval. Az ünnepség után már a déli órákban az iskolák bezárnak, este pedig – főleg a gyermekek részvételével – országszerte jelmezes, gyertyás felvonulást tartanak a város központjában. A nagyobb áruházakat, bevásárlóközpontokat, idősotthonokat jelmezbe öltözött Lucák keresik fel, akik, miközben tradicionális dalokat énekelnek, kifejezetten erre a napra készített süteményeket – ún. Luca-cicákat („Lussekatter”-nek nevezett cica-alakú sáfrányos, mazsolával díszített sáfrányos kalácsokat) és ropogós, gyömbéres kekszet – osztogatnak az embereknek. (Ezt a szép ünnepet és szokást lehet hogy nálunk is honosítani lehetne!?)

Szent Lucia ugyanis a katolikus egyház egyik szentje. A legenda szerint az ókereszény időkben előkelő szicíliai családban született. A fiatal szűzleány egy alkalommal Szent Ágota sírjánál segítségért imádkozott súlyos beteg édesanyja gyógyulásáért. Eközben elaludt, s álmot látott, aminek hatására elhatározta, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja valóban meggyógyult, de a család nem fogadta el a fiatal lány szándékát, és pogány vőlegényhez akarta őt kényszeríteni. Miután Lucia nem tágított elhatározásától, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtani az engedetlen lány lekötözött testén, de az állatok megtorpantak előtte. Így végül megégették Luciát, bár a legenda szerint csak azután halt meg, hogy befejezte imáját.

santa-lucia-18

Szent Luca

Decemberben a zsidó családok ilyenkor ünneplik a Hanukát. Nyolc napon keresztül minden nap meggyújtanak egy újabb gyertyát a nyolcágú gyertyatartón. Ezzel ünnepelik meg, hogy Makkabeus Júdás kr. e. 169-ben visszahódította Jeruzsálemet, aminek során a templomban talált apró fiolányi olaj csodás módon nyolc napig egyfolytában égett.

 

JDC-Hanukkah-2009 (4).jpg

Hanukkah

A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el környezetünkben és a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, boszorkányság,  hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához

Nálunk, és a szomszédos országok néphitében Luca alakja furcsa kettősségben jelenik meg. Őt vádolták a legfőbb boszorkányságokért, de számos olyan jóslás és babonaság is létezik, amely nem rontó szándékról tanúskodik. Ilyen ártatlan jóslás a gombócfőzéses jóslás, ahol a gombócokba férfineveket rejtettek, és így próbálták megtudni a lányok jövendőbelijének nevét.

luca

Luca a baromfiállomány védőszentje is, ezért ilyenkor szokták a tyúkokat „megpiszkálni“, hogy jól tojjanak az elkövetkezendő esztendőben, valamint ilyenkor – bizony-bizony, kivételesen – hasznos volt a szomszédtól való lopás.

luuuca

Luca széke

A legnevezetesebb népi szokás azonban mégis Luca székének faragása volt. A boszorkánnyá vált Luca felismerésére, ezen a napon fogtak hozzá a Luca-székének elkészítéséhez, melyet a boszorkányszögnek megfelelően hagyományosan kilenc-, vagy tizenháromféle fából állítottak össze, és a boszorkány megfigyelése előtt varázskörrel kerítettek körül. Ennek öt egyenő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve minden nap faragott rajta egy kicsit, csak karácsony estéjére volt szabad elkészülni vele. Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke. A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: akác-, boróka-, cser-, jávor-, jegenyefenyő-, kökény-, körte-, rózsa- és somfából. A szék azt a „nemes célt“ szolgálta, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszkonyáit. Ugyanis, ha magával vitte az éjféli misére és ott ráállt, nyomban meglátta, ki a boszorkány, mert az illető ilyenkor sz*rvat hordott. A hiedelem szerint a leleplezés után azonban a kíváncsiskodó jól tette, ha gyorsan szaladt haza ahogy csak a lába bírta, különben széttépték a boszorkányok. Ez azonban csak akkor sikerülhetett neki, ha az úton hazafelé szüntelenül maga után szórta a mákot, mert azt a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, s így nem érhették utol. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetni.

lucaszeke

Szokás volt még tizenkét hagymarészbe egy-egy csipet sót tenni. Abból, hogy nedves vagy száraz lesz-e a só, következtetni lehetett a rákövetkezõ év hónapjainak esős, illetve száraz idõjárására.

A jövendőbeli foglalkozásának megjósolására is volt erre a napra való jóslat. Olvasztott ólmot kellett kanálból hideg vízbe csorgatni, s némi fantáziával kitalálni, mit formáz az.

6

Ólomöntés

A víz állítólag a leendő szerelmes képét is megmutatja ezen a napon. A szegedi tájon ezért volt szokása a lányoknak december 13-án halat enni, nem inni rá, hanem a kútba nézni, ahol a víztükörben az eljövendő társ képét látták.

lucabuza

Luca napi szokás volt az is, hogy egy cserépbe búzát vetettek, hogy karácsonyra kikeljen. Akkor a karácsonyfa alá tették, mint az élet jelképét. Ha karácsonyig minden elvetett szem kikelt, akkor a köveztkező évben bőséges termésre lehetett számítani.

img_8254-400x3001

Lucanapi kalács

Ha valaki esetleg kedvet kap a Lucanapi kalácssütésre íme a recept:

Luca macskája (adventi kelt tészta)

 

Hozzávalók:  5 dkg élesztő, 5 dl tej, 10 dkg cuko, 10 dkg margarin, 1 kg liszt, só,  sáfrány,  25 dkg kesella (mascarpone vagy túró), mazsola,

 

A tetejére:  mazsola, tojás

 

Elkészítés:

5 dekagramm élesztőt 5 deciliter meleg, cukros tejben felfuttatunk. Ehhez még 10 deka cukrot és 10 dekagramm olvasztott margarint keverünk, és sóval, sáfránnyal fűszerezzük. Körülbelül 1 kiló liszthez adjuk, és 25 dkg kesellával elkeverjük. Mivel ez a hozzávaló hazánkban kevés helyen kapható, így negyed kiló mascarponét vagy túrót teszünk helyette a tésztába. Langyos helyen mintegy 3/4 óráig kelesztjük, majd ujjnyi vastag, 15-20 cm-es nudlikat sodrunk belőle, amelyeket nyolcas formában feltekerünk. A két kunkor közepébe egy-egy szem mazsolát nyomunk. A tetejüket tojással megkenjük, majd előmelegített sütőben, közepes lángon fél óráig sütjük.

Jó étvágyat és kellemes Lucázást.

10001_luca-macskaja_n

Luca macskája

St. Luca napja Svádországban:

Forrás:

www.szantal.hu

http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_nepi_csillagnevek/20051201_luca.html

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/md/0/24341/1

http://www.babazo.hu/tipeg/20081130-luca-nap-hiedelmek-szokasok-hagyomanyok.html

http://www.katolikus.hu/szentek/1213.html

 

 

 



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR