Egy elfelejtett briliáns tudós, aki elveszett a férje árnyékában.
Mileva 1875. december 19.-én született az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó (a vajdasági Bács-Bodrog megyei) Titelenen. . Apja Miloš Marić (Márity Milos) , gazdag földbirtokos, állami tisztségviselő volt. Fontos tevékenységet végzett a helybeli szerb ortodox egyházi közösségben. Anyja Ružić Marija (Ruzits Mária), elismert kereskedőcsaládból származott. Miléva a három gyermek közül elsőként született. Huga Zora, 1883-ban, occse Milos 1885-ben született. Milevának a Millica becenevet adták a szülők. Csípőficammal született és e miatt kényeztették és óvták. A csípőficam miatt egész életében sántított. Már kiskorában tehetséget mutatott a matematika, nyelvek, zene és festészet iránt. Az anyanyelve mellett több nyelvet anyanyelvi szinten beszélt, mint pl. németet, angolt, franciát. Arra nincsenek adatok, hogy a magyar nyelvet valaha is beszélte volna.
Mileva szülőhűza
A középiskolát Újvidéken kezdte, majd rövid ideig Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) tanult. 1885-től kis ideig Szabácson (Šabac) járt gimnáziumba, ami az akkori lányok számára szinte lehetetlenség volt. Mikor betöltötte a 15. évét, édesapja kieszközölt egy külön engedélyt leánya számára, ami lehetővé tette a felvételit a Zágrábi Királyi férfi gimnáziumba. Sikeres felvételi vizsga után 1892-ben beiratkozott a 10. osztályba. Zágrábban legmagasabb osztályzatokat szerzett matematikából és fizikából. Még abban az évben lebetegedett és Svájcba, Zürich-be költözött ahol novemberen megkezdte tanulmányait a Női középiskolában. Meg kell említeni, hogy abban az időben.
Mileva 1896
Két év múlva érettségizett, majd tanulmányait az Orvostudományi Egyetemen folytatta. Meg kell említeni, hogy abban az időben, Európában mindössze pár egyetem tette ehetővé a tanulást a nők számára. Október folyamán kérelmezte és engedélyezték, hogy tanulmányait az Egyetemi Politechnikai Intézetben folyathassa. Egy 6 fős csoportban egyetlen nőként tanult az egyetemen. (Későbbikben mindössze 5 nő nyert felvételit a Politechnikai Intézetre.) Egyik évfolyamtársa a 17 éves Albert Einstein volt. A kiemelt intelligenciájuk révén az évfolyamtársaik becenévvel illeték őket. A 17 éves Albert a “Biedermeier” a 21 éves Mileva a “Szent” becenevet kapta.
Egyetemi fotó
Akkoriban Vajdaságban elképzelhetetlen volt, hogy egy patriarchális nevelésű kimondottan komoly fiatal nő felkeltheti az érdeklődését egy olyan sármos és barátságos fiatalembernek, mint amilyen Albert. Albertet el volt ragadtatva Mileva intelligenciájával, fegyelmezettségével és határozottságával.
Egy közös utazás során 1897-ben a vonzalom nyilvános volt. Milica első egyetemi évét kivalló sikerekkel végezte majd tanulmányait Heidelbergben folytatta. Onnan írt Einsteinnek: „Már jó ideje, hogy megérkezett a levele, és legszívesebben azonnal válaszoltam is volna rá, (…) de azt mondta, hogy akkor írjak, ha unatkozom. Én pedig nagyon engedelmes vagyok, s csak vártam és vártam, hogy bekopogjon hozzám az unalom, de mindeddig hiába." A levelezés rendszeres volt. Miléva részletesen beszámolt a tanulmányairól. Einstein őt “kis szökevénynek” becézte, és kérte, hogy térjen vissza Zürich-be. A tudós így írt 1899-ben, amikor már egy párt alkottak: „Ugyanaz a svindler vagyok, aki mindig is voltam. Tele mindenféle hóborttal, hibával és kiszámíthatatlan szeszéllyel."
1899 tavaszán Milica visszatér Zürichbe, és akkor már a formaságokat mellőzik. Szerelmük nyilvános, megkezdik a közös életet és tanulmányokat. Albert őt “babácskának” becézi, Mileva Albertet. Johnie-nak. A Marić család elnéző a kapcsolatukat illetően (annak ellenére, hogy akkoriban a házasságon kívüli kapcsolatokra nem néztek jó szemmel) figyelembe véve Milica intelligenciáját és testi fogyatékosságát. Kevés reményt fűztek ahhoz, hogy leányuk valaha is férjhez megy. Albert szülei, főleg édesanyja Pauline, már nem néztek jó szemmel a kapcsolatra. Előjöttek olyan érvekkel hogy Mileva túl öreg hozzá, hogy csak a könyveket bújja, sánta, nyomorék, nem zsidó származású, hanem szláv, tisztességtelen és erkölcstelen. Származását illetően nem méltó ahhoz, hogy Albert felesége és az Einstein család tagja legyen. Albert családja soha sem fogadta el, ellenkezőleg, gyűlölte Milicát. A későbbiekben már mikor házasságot kötöttek, a család elhatárolódott Albert feleségétől és a gyermekeiktől is.
Minél nagyobb volt az ellenállás, Miléva annál jobban védte Albertet és az érdekeit, a sajátjait hanyagolva. Albert az elvontságában zsarnokos típus volt, es elvárta Milicátol hogy az összes idejét neki szentelje. Ebből adódóan Mileva hanyagolta az egyetemi tanulmányait és a barátait is. Pár sikertelen vizsga után, egy Zürichi laboratóriumban dolgozik asszisztenskent. Albert Olaszországa utazik a szüleihez, amely látogatás igen hosszúra nyúlt. Májusban pár napra találkoznak az olaszországi Como-ban, és pár hét elteltével minden megváltozott, Milica teherbe esett. Júliusban három hónapos terhesen még egyszer megkíséreli a vizsgaletételt, de sajnos sikertelenül. A diplomamunkáját, amit később doktori értekezéssé kívánt volna fejleszteni Heinrich Wéber professzor témavezetése mellett, szintén félbehagyta
Hiába kérte Mileva már korábban is Albertet, hogy legalább mutatkozzon be a családjának: „Annyira boldoggá tennél vele. És ha a szüleim meglátnak minket, ahogy hús-vér emberként ott állunk előttük, minden kétségük szertefoszlik." Albert hajtatatlan volt, és Milica maga utazik Újvidékre, hogy közölje szüleivel hogy várandós és szembesüljön a botránnyal.
1902. január 27.-én Újvidéken, megszületik első közös gyermekük, egy kislány Lieserl. Miléva édesapja februárban értesíti Albertet a kislány születéséről, és hogy Milica alig élte túl a szülést. Albert nem reagált, nem látogatta meg hitvesét és a kislányt sem. Családja sem szerzett tudomást a gyermek létezéséről. Albert soha nem látta a kislányt.
Mileva és Lieserl 1902
Az akkoriban Svájcban-érvényben lévő törvények miatt Miléva nem vihette magával a kislányt és az örökbefogadásnál dönt. Bizonyítékok támasztják alá a tényt hogy Lieserl-t, Miléva legjobb barátnője és volt évfolyamtársa Helena Kaufler, fogadja örökbe, aki a későbbiekben Milivoj Savić-hoz ment férjhez és Belgrádba költözött. A kislányt a Kabol-i (Kovilj) kolostorban keresztelték meg. Helénának volt egy 3 hónappal idősebb kislánya Julka, amely az akkori skarlát járványban megbetegedett. Betegségét titokban tartották. Lieserl is elkapta a skarlátot aminek tényét hiteles adatok támasztanak alá. Miléva 1902 végén visszatér Svájcba. Tisztázatlanok a körülmények hogy a két leánygyermek közül melyik halt meg 1903.-ban – Lieserl vagy Julka. Mileva és Helena, valamint Miléva és a szülei levelezése alapján az a megállapítás, hogy Julka elhalálozott és a kis Lieserl “örökolte meg” Julka személyes adatait.
2014. december 5.-en az USA-beli Daily Mail beszámolt arról, hogy 5.000 új dokumentumot találtak Albert Einstein 1879 – 1923 időszakából. Többek között Albert és Milica levelezése 1902-ben, amely vélhetően fényt derít első gyermekük örökbefogadási részleteiről is. Albert levelében érdeklődik a kislány felől: „Egészséges, sír, mint a másik gyerek? Milyenek a kicsi szemei? Kire hasonlít jobban? Ki ad neki tejet? Éhes? Kopasz vagy van hajacskája? Annak ellenére, hogy nem is ismerem, már szeretem őt. Ha felépülsz, lehet egy fotográfiát csinálni róla?”
Megjegyzés: Elsőszülött gyermekükről a közvélemény csak 1986-ban szerzett tudomást, amikor egy hagyatékból kalandos nyomozás során előkerült az Einstein házaspár levelezése egy része. Ezek egyikében a vajdasági skarlátjárvánnyal kapcsolatban (1903) említi utoljára a kislányát a fizikus, de Lieserl-ről a későbbiekben minden adat eltűnt.
Házassági fotó
Bármi is történt, az nagyon megviselte Milevát, aki külföldi barátai előtt eltitkolta a szülést. Belül Einsteint okolhatta a szörnyű fordulatokért, és későbbi depressziója az ekkori eseményekkel függhet össze.
Akkoriban Albert a Berni Szabadalmi Hivatalban dolgozik és kutat. 1903. január 6.-án Bernben hazaságot kötnek. Az esküvői tanúk az Olimpiai Akadémia tagjai voltak Moris Solovin és Konrad Habiht. A boldogító “igen” kimondása után egy ebéd keretében szerényen megünnepelték a nagy eseményt.
A Bern-i lakás Kramgasse 49. – 1905 (Múzeum)
Miléva ruhájai a lakásban
Látszólag a körülmények jobbak, Albert fizetésemelést kap, és 1904. Május 14.-én Bernben, megszületik fiuk Hans Albert.
Az Einstein házaspár is fiuk Hans Albert
Albert és Hans Albert
Einstein 1905-ben publikálja a speciális relativitáselméletét. Arról megoszlanak a vélemények, hogy Mileva számottevően hozzájárult volna a tudományos sikerekhez. Házasságuk inkább nevezhető szellemi partnerségnek, mint házasságnak. Albert kivalló partner talált Milévában a tézisei megvitatására és főleg a matematikai problémák megoldására. Szenvedélyes kitartással és odaadással dolgoztak együtt. Három közös munkát fejezte be “A Brown-mozgás”-ról, “A foto-elektromoshatás”-ról (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) valamint “Speciális relativitáselmélet -ről”. Miléva Vajdaságban fejezi be a 4. munkát ”Tömeg-energia ekvivalencia" a “ E=mc².
1905 Január 1 – Milica és Albert
Mind a négy munkát 1905-ben publikálták az Annus Mirabilis (Annalen der Physik) cikkekben. Igen sokáig vitatott kérdés volt Mileva szerepe a munkában, és társszerzői szerepe. Az elmúlt években feltárásra került igen sok új, eredeti dokumentum és levelezés, amely bizonyítja Mileva jelentős szereplét a munkában és a tézisek felállításában. A dokumentumokban szerepel Mileva neve, de arra nem derült fény, hogy azokat Miléva miért nem írta alá!? Mindenki tudta, hogy közösen dolgoznak, és a közvélemény és a tudományos élet tagjai elismerték Miléva briliáns intelektumát, tehetségét és részvételét a munkában. Sem Mileva sem Albert nem vártak különösebb sikert és elismerést a tézisekért. Albert máról holnapra nagyon ismerté vált, és a Genfi Egyetem díszdoktorrá avatta. Az 1905 évet Németországban Einstein évévé nyilvánították. A házasság rémálommá vált, Milica mindig jobban és jobban depresszióssá vált. Albert szenvedélyes levelezésbe kezdett unokatestvérével.
Mileva és Hans 1907
1910. Július 28.-án Zürich-be megszületik második fiuk Eduard Einstein.(A gyermek kicsi kora óta beteges, állandó törődésre szorul). Ez után sem mondhatni, hogy teljesen boldog családi életet éltek volna. Mileván egyre jobban eluralkodott a depresszió, féltékenykedni kezdett. A házasság fokozatosan romlott. 1911-ben az Einstein házaspár Prágába költözik, ahol Albert a Karl-Ferdinand Egyetem professzora lesz. 1912-ben visszatérnek Zürich-be es Milica abban reménykedett, hogy a házasságuk is révbe jön. Albert, Marcel Grossmann volt évfolyamtársa személyében új matematikai munkatársra lelt és felesége segítségére már nem tartott igényt. Unokatestvérével Elsa Levental-al felelevenítette a kapcsolatot és mindig jobban belemerült. Gyermekeiről és feleségéről nem vet tudomást. A krízis 1914 tavaszán állt be, mikor Albert elfogadta a Berlini Porosz Tudományos Akadémia professzori posztját . Milica ellenezte a költözést de a végén beleegyezett az utazásban. Elsa Berlinben élt, és az eddigi többnyire szenvedélyes levelezés Albert és Elsa között kapcsolattá vált. A feszült politikai viszonyok, a háborút jósló körülmények, valamint Albert kapcsolata Elsával, Milévát arra készteti, hogy elhagyja Berlint. Egy nappal az I. Világháború kitörése előtt a gyerekekkel visszatér Zürich-be.
Eduard, Mileva és Hans
Sorsdöntő évek
Albert 1916.-ig marad Berlinben, és 1916-ban benyújtja válási szándékát és megvon minden anyagi támogatást a feleségétől és gyermekeitől. Milica nagyon nehezen viselte el a helyzetet, körülményeket és lebetegszik. Augusztusban barátnője Helena Savic (aki örökbe fogadta az elsőszülött kislányt) meglátogatja. Milica ágyban fekvő beteg, és Heléna úgy dönt, hogy egy hónapra magához veszi a két fiút, hogy Milica felépülhessen. Októberben Miléva meg mindig beteg és húga Zora ápolja, gondot visel a gyerekekről. Zorát megviselte és leterhelte nővére állapota és a gyermekek gondviselése és idegösszeroppanást kap amiből soha nem épül fel.
1918-ban Milica beleegyezik a válásba azzal a feltétellel, hogy ha Albert megkapja a Nobel díjat, annak meghatározott összegét a rendelkezésére bocsájtja. Csodák csodájára Albert beleegyezett és abba is hogy a volt feleségének és a gyerekeknek évi 5.600 márka tartásdíjat fizet – évi 4 részletben. (Megjegyzés: Az összeg Albert havi fizetésének a felét jelentette). A válást 1919. február 14.-én mondták ki. Albert 1919. Június 2.-án megházasodott unokatestvérével Elsaval Löventhal-al. (Megjegyzés: Elsától nem született közös gyerek, és házasságuk sem volt hosszú életű, mivel a sokat betegeskedő asszony 1936-ban, hatvan éves korában elhunyt.)
Miloš Marić, Zorka és Mileva, Mileva fia Hans Albert és barátnője Sofia Galić – jobról
1919-et írunk, Mileva 44 éves, elvált, krónikusan beteg, elveszítette a karrierjét, a leányát és a férjét. Albert 40 éves, világszerte ismert, kész a további kutatásra, de olyan nagy volumenű munkákat mint 1905-ben, már nem alkotott, mint. Milicának volt valamennyi anyagi háttere a válásból kapott összeg lévén, de nem elegendő hogy magát és gyermekeit kellőképpen fenntartja. Magánórákat adott matematikából és zenéből, kiadta a lakása egyik részét és így biztosította a megélhetését és gyermekei iskoláztatását.
1920-ban Einstein fiaival
1920-ban Milévát Újvidékre hívja a család. Idős és beteg szülei képtelenek voltak megbirkózni Zora agresszivitásával és a súlyos skizofréniájával. Milica 3 hónapot tölt Újvidéken. 1922-ben visszatér. Édesapja súlyos beteg, sokat tölt kórházban, és meg is hal, húga Zora megbolydult elmével szándékosan gyújtogatott a házban, agresszivitása fokozódik és a család már képtelen volt kordában tartani. Az események nagy gyorsasággal követték egymást. Zora még egy idegösszeroppanást kap, Milos szívrohamban meghal. Mileva a húgát hivatalosan is beszámíthatatlannak nyilvánítatja és intézetbe helyezi.
1922-ben Albert megkapja a Nobel díjat, de mivel a távol-keleten tartott előadássorozatot nem tudott részt venni a Díj kiosztáson, így csak 1923-ban kapta meg a jutalmat. Ígéretéhez híven, Milévának átutalt a Nóbeldíj-al járó összeg felét. ( Az 1921-es Nobel díjjal járó jutalom volt a legkisebb összeg, amit valaha is kifizettek, vagyis 121,572 svéd korona (a 2003-as árfolyam szerint az 348,000 amerikai dollárnak felelt meg). Mileva a kapott összeget 3 ház vásárlásába fektette, amelyből kettőt kiadott, egyben viszont élt.
A ház Zürichben
1935 szilveszterén Miléva édesanyja elhalálozik, húga Zorka 1938-ban.Ebben az évben fordul meg Milica utoljára Újvidéken. Ebben az évben (1938) Hans családjával az USA-ba emigrál és pár hónapra rá a legfiatalabb unokája Klaus Martin meghal.
A kisebbik fiú Eduard, kivalló tanuló volt, különösen kiemelkedő zenei tehetséggel. A gimnázium befejezése után, tanulmányait az orvostudományi egyetemen folytatta, pszichiáter szeretett volna lenni. 1930-tól egyre jobban kiütköztek a skizofrénia jelei rajta és tanulmányait megszakítja. Apajuk addig sem gyakran látogatta a fiúkat, de ezután a kapcsolat megszakad. Albert Eduardot utoljára 1935-ben látta.
Alberet és Eduard utolsó találkozása 1935.-ben
Mileva élete hátralévő részét fia ápolásával, intézetbeli látogatásával töltötte. Eduárd intézményes elhelyezése és kezelése lassan felemésztette nem csak tartalékokat, de a két házat is el kellett adni. Felmerült a veszély hogy a harmadik házat is el kell adni Eduard ellátása érdekében. Mileva, Alberthez fordult segítségért. Albert átvette a ház tulajdonjogát, majd nyolc év múlva eladta 85.000 svájci frankért, Az asszony eddig is szegénységben élt, de az események következtében, mint anyagi úgy egészségi állapota rohamosan romlik.
1948 tavaszán Miléva meglátogatta fiat az intézetben, aki súlyos és agresszív skizofrén rohamot kap jelenlétében. Milica rosszul lett és összeesett, agyvérzést kapott. A meglévő állapotát még pár agyvérzés követte és 3 hónappal később, 1948, augusztus 4.-en 73 évesen a korházban elhunyt. A Zürich-i Nordheim Friedhof temetőben tették örök nyugalomra. Sírjáról a közvélemény 2003-ban szerzett először tudomást.
Gyermekeik:
Anyja halála után, Eduárdnak gyámot rendeltek el. 1965. Október 25.-én, agyvérzésben hunyt el Burghölzli elmegyógyintézetben.
Eduard halála előtt
Nagyobbik fia, Hans Albert, intelligens, önálló és tiszteletreméltó fiatalember lett. Kivalló tanuló volt, tanulmányait a Zürich-I Műszaki Egyetemen folytatta és sikeresen lediplomált. Hans 1927-ben megházasodott Frieda Knecht-el, mely házasságból három gyermek született.
Hans, felesége Frieda és Albert Zürichben 1937-ben
1938-ban az USA-ba emigrált. 1947-1971 között a Berkley, Californiai Egyetem professzora ként dolgozott. Munkája során nemzetközi elismerésre tett szert. Idővel apa és fia kapcsolata javult, és pár alkalommal közös utazásokon vettek részt. 1955-ben, röviddel Albert halála előtt, Hans sok órát töltött apja halálos ágya mellett. Hans, 1973. Július 26.-én hunyt el Woods Hole, Massachusetts, USA-ban. Gyermekei: Bernhard Caesar Einstein, Evelyn Einstein, Klaus Martin Einstein
Hans
Az elmúlt években mind több és több Albertel és Milevaval kapcsolatos eredeti dokumentum került feltárásra. A levelezésük publikálva lett. Az információk a kettőjük házasságáról és munkásságáról nap, mint nap bővülnek. 2010-óta több könyv és publikáció jelent meg Mileva életéről.
Remléjük az új dokumentumoknak köszönhetően, a jövőben jobban megismerhetjük Mileva és Albert életét és munkásságát. Talán fény derül a kicsi leány sorsára is. Azoknak, akik tudnak, angolul szíves figyelmükbe ajánlom a következő filmet:
https://www.youtube.com/watch?v=O4YaAVo3tvg
